Csütörtök, délelőtt 10 óra, brutálmeleg.
Miután kiléptem a fülledt metróból, ahol mindenki szenvedő tekintettel bambult maga elé, friss szellő csapott meg. Rögtön jobb kedvem lett. Vidáman betoppantam a várakozóhelyiségbe, ahol már két hölgy is várakozott. Egymás után, érkezési sorrendben kerültünk beljebb, ahol a már jól ismert szertartás következett: ruha le,
Ma amúgy általános napom van, viszont kedden
gyümölcsnapot tartottam. Uh, nekem sokkal nehezebb volt ez a nap, mint amikor joghurtot és kefirt ettem.
Amúgy az egész kezelés nagyon kellemesen telt, az aktuális „szobatársam” is nagyon jó fej volt.
Hétfőn megint 9-re kértem időpontot, hál’ istennek volt szabad hely, úgyhogy addig is hajrááá, diéta, és goodbye, háj!